Honlapunk a kényelmesebb kezelés érdekében sütiket használ. Kezelésükről bővebb tájékoztatást kap Adatvédelmi irányelveinben.

Kerti Sándor
(1915 – 1977)

 Kerti Sándor 1915. január 6-án született Kerkaszentmiklóson szegényparaszti családban. Apja Kuklek Ignác, anyja Tóth Ágnes.

 Házuk a jelenlegi Kossuth utca 62. szám alatt állt. Az a ház egy kis faház volt, amiben rajtuk kívül még két másik család lakott.

 A család anyagi helyzete nem engedte, hogy az eminens kisfiú továbbtanuljon. Így az elemi iskola 6. osztályának befejezése után az újfalusi Eszterházy – uradalomban dolgozott, mint kisbéres, 13 éves korában pedig már a baranyai gazdaságokban summás borjúpásztor volt. Alsó fokú tanulmányait a helyi elemi iskolában végezte. Az itt töltött évek mély nyomot hagytak lelkében.

 A tanítói pályáig azonban viszontagságos út vezetett. 36 éves korában érettségizett, majd jelentkezett a pedagógiai főiskolára, de elutasították, mint túlkorost. Az elutasítás nagyon lesújtotta. Ekkor azonban kapott egy ajánlatot: taníthat egy kis falusi iskolában képesítés nélkül. Ekkor nagy tanítóhiány volt. Egy gyakorló év után képesítőzhetett. Így megvalósulhatott gyermekkori álma: Tanító lett, s ismét beléphetett e számára szent helyre.

 A summásélet nemcsak keserűséget hozott a fiatal fiú számra, hanem boldogságot is. Ott lett először szerelmes. Persze plátói volt ez a szerelem. Még megszólítani sem merte az imádott lányt, hiszen a kis borjúpásztor hogy jöhetett volna számításba egy főgépész lányának a számára. Az igazi boldogság is megérkezett, amikor feleségül vette Baksa Irént. Két fiúk született: Sándor László és Tibor József.

 Ahogy élete vége felé egyre gyakrabban visszatért gondolatban szülőfalujába, úgy foglalkoztatta egyre többet az öregkor is.

 

A Szentmiklósi falurész É-i bejáratánál látjuk. Az anyaga kő. Felirata nincs, a rajta lévő évszám: 1816.

 

E helyen már 1784-ben is állt kőkereszt.

 

Az M 70-es autóút lehajtójánál a körforgalom belső szigetén látható. A fa szobrot Koszti István Miklós, csíkszeredai művésztanár készítette.

 

Az utak, veszélyes helyek védőszentje. Páli Zoltán plébános szentelte meg 2006. augusztus 26-án a falunapon.

 

A kőkereszt a Lendvaujfalui falu bejárata és a hegyre vezető út kereszteződésében áll.

 

Felirata: „1809 IN HONOREM CRUCIFIXI. ET. DO-LOROSA MATRIS ERICI CURARUNT L.ÚJFALU EN SES”

 

A Szent Kereszt és a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére emelte és gondozzák a Lendvaujfalusiak.

 


 

A szentmiklósi falurészben, a Kuticai lejárónál van.
1781. május 30-án állították, a „Flórián kultusz” XVII. sz-i elterjedése során.
Felirata:     „O. Foriane ora pro nobis Anno 1781. die 30. Máj.”
Ó Flórián imádkozz érettünk.
A gyakori tüzek miatt a fából és zsuppfedélből épült házak állandó veszélynek voltak kitéve. A tűzoltók védőszentjeként tisztelt Szent Flórián római katona volt, aki 40 fogságba esett keresztény fogoly segítségére sietett, mikor nyíltan megvallott kereszténysége miatt bíróság elé állították. A büntetése botozás volt, majd kővel a nyakában az Enns folyóba dobták, 304. május 4-én.
Ábrázolása során vizet öntve égő házat olt el. A legenda erre több változatot ismer, egyike ezek közül, hogy társait mentette meg az égő házból.

Please publish modules in offcanvas position.